KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPE
(Fünnep, fehér)
Az ünnep tartalma: "Tiéd az elsőség..." énekeljük a Messiásnak a 109. zsoltárban. a) Az Atya mindent Krisztusban teremtett az égen és a földön, a láthatókat és láthatatlanokat, a trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket, hatalmasságokat; minden őáltala és őérette teremtetett. Krisztus tehát a Fő és a Király a teremtés jogán. b) Benne van megváltásunk az ő vére által... ő a Testnek, az Egyháznak feje. Tehát Krisztus a Fő, a Király a szent vére árán szerzett megváltás jogcímén. c) Krisztus e kettős jogon urunk, törvényhozónk, mégpedig az egyes embernek éppúgy, mint a társadalomnak. Uralmát azonban nem erőszakkal akarja megvalósítani, hanem szeretetteljes vonzásával, hogy szabad akarattal ismerjük el felszabadító uralmát. A korunkban az emberiségre különös súllyal nehezedő nyomorúságnak oka voltaképpen a népek elpártolása Krisztustól. Ez az ünnep évről évre hathatósan hirdeti Krisztusnak az emberek és dolgok fölött való felséges és feltétlen uralmát. d) Isten úgy akarta, hogy Krisztus fősége és uralma a történelem végén nyilvánuljon ki világosan. Az utolsó ítéleten ő lesz a Bíró, aki mindent összefoglal és átad az Atyának.
Az ünnep története: Krisztus Király ünnepét XI. Piusz pápa rendelte el 1925-ben, Mindenszentek ünnepe előtti vasárnapra, hogy az elpogányosodó korban, a hamis szabadosság lázongásai között az Egyház tagjait Krisztus főségének elismerésére hívja. Az ünnepet a 11. Vatikáni Zsinat után áthelyezték ádvent előtti utolsó vasárnapra. Ezzel az Egyház azt emeli ki liturgiájában, hogy Krisztus királysága, mely láthatatlanul állandóan megvalósul az híveiben ("Isten országa bennetek van") az idők végén láthatóan is megjelenik és az emberiség történelmi útját teljessé teszi, annak értelmet ad.
Introitus POTESTAS EIUS (Dán 7,14)
|
|
Az embernek megadatott, hogy uralkodjék a természet fölött; az ember a teremtés "koronája", királya. De "semmi hatalmunk nem lenne, ha onnan felülről nem adatott volna." Méltóságunkat nem csorbítja, hanem reális alapra helyezi és kiteljesíti, ha elismerjük Isten Királyságát, melyet átadott
Fiának, Krisztusnak.
|
|
|
(8. zsoltártónus)
71. zs.: Isten, add ítéletedet a / Királynak * és igazságodat a Király / Fiának. 2. És imádja őt a föld minden / királya * és minden népek szolgálnak / néki. ANT. Dicsőség az Atyának és / Fiúnak * és Szentlélek / Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és / mindenkor * és mindörökkön örökké / amen. ANT.
Olvasmányközi énekek:
|
|
A/ 71. zsolt. 8. és 11. Krisztus királysága az egész földkerekséget egyetlen szellemi birodalomban egyesíti: a tengertől tengerig. Kiindulópontja egyetlen választott nép volt, a zsidóság. Innen, a Folyóvíznek, a Jordánnak partjáról indul el ennek az országnak növekedése, hogy elérjen a "tengerig": egyetemessé, katolikussá váljék. B/ Dániel 7,14. |
|
|
Válaszos zsoltár ( RESPONZÓRIUM):
V; Hódoljon előtte + a föld minden királya * és minden népek szolgálja nak néki. N: A FOLYÓVÍZTŐL A FÖLDKEREKSÉG HATÁRÁIG. URALKODIK...
ALLELUJA. V/ Az ő hatalma örökkévaló hatalom, mely el nem / vétetik * és az országa el nem / enyészik. Alleluja.
Communio az évköziekből (pl. Ízleljétek és lássátok).
|
| |
| Az egyetemes könyörgés helyén énekeljük (szólisták és hívek): |
| |
|
| |
CHRISTUS VINCIT. Az Egyház sokszázados magasztaló-könyörgő éneke, mely Krisztus királyságát, fönségét hirdeti, s tőle, mint Uralkodótól kéri - a szentek közbenjárását is igénybe véve - az Egyház, hazánk, közösségünk, valamennyiünk számára a békét, jólétet és üdvösséget. Énekelhető ünnepélyes alkalmakkor mise végén, a Credo után (az "Egyetemes Könyörgések" helyén), továbbá bármely vallásos összejövetel kezdetén, végén. Sz és D: A szentévek céljára megjelentetett római kiadvány alapján. |
| |
Szólók,majd a Nép:
|
| |
| |
A "Christus vincit" népszerű - legújabbkori - dallama. Fordítás: Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol! |
| |
Forrás: Éneklő Egyház
|