VIRÁGVASÁRNAP

Az Úr bevonul Jeruzsálembe, s mi ünnepélyesen elkísérjük őt azon az úton, a szenvedés útján. De ezt csak úgy tehetjük meg, ha először mi magunk is vértanúkká avattatunk a virágvasárnap liturgiájában. Szent színjáték játszódik le előttünk, melynek azonban nem csak nézői, hanem szereplői is vagyunk. Az első felvonás színhelye: az Olajfák-hegye (ágak megszentelése), másodiké az Olajfák-hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út (körmenet), a harmadik pedig már a szent város (passió, szentmise). A személyek: Krisztus - őt kell látnunk a papban és a körmeneti keresztben. A tanítványok serege mi vagyunk, de különös szerep jut ma a gyermekeknek, akik a hozsannázó zsidó gyermekeket képviselik.
Mielőtt megkezdjük a szertartást, kérjük mindnyájan a régi könyörgés szavaival: Add meg nekünk, Istenünk, hogy híveid szívük teljes odaadásában fel tudják fogni, hogy mi a liturgiában megjelenő eseményeknek értelme. Hirdessék a pálmafáknak ágai, hogy Megváltónk, megszánva az emberi bajokat, az egész világ életéért a Halál Fejedelmével, a Sátánnal harcbaszáll, s rajta saját halálával győzedelmeskedni fog. És az olajfa­ágak szó nélkül is kiáltsák, hogy Jézusban az isteni irgalom és gyógyítás kenete az egész emberiségre kiárad. Azért arra kérünk téged, Atyánk, hogy Fiad által, kinek tagjai vagyunk, a halál és a bűn fölött mi is győzelmet aratva az ő dicsőséges feltámadásának részesei lehessünk.
A körmenet alábbi, teljes drámai formája csak AJÁNLOTT. Egyszerűbb - de kevésbé kifejező -, ha az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul. 

A körmenet

A pap és kísérete ünnepélyesen az előkészített ágakhoz vonul. A "városon", a szentélyen kívül gyülekezünk, hogy pálmákkal, zöld gallyakkal, virágzó ágakkal és barkákkal kísérjük majd be az Urat. Kivonulás közben a Körmeneti ének 1-5. versét énekeljük.

2. Hat nap, hogy Húsvét eljövend,- Betániába látogat, - hol Lázárt sírból kelti fel, - ki negyednapja volt halott.
3. Drága kenettel gazdagon - siet az Úrhoz Mária, - Krisztusnak lábát megkeni, - s könnyekkel bőven öntözi.
4. S hogy megtörténtek mindezek, - Jézus, ki legfőbb Mesterünk, - szamárcsikóra ülve fel - Jeruzsálembe érkezik.
5. Isten kegyelme mily csodás! - jósága hozzánk végtelen! - kicsiny szamáron jön közénk, - ki a világot alkotá!

I. Stáció: Az ágak megáldása.

A pap könyörgést mond az ágak fölött: "Mindenható örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk." Meghinti őket szenteltvízzel, majd kiosztják az ágakat. Az ünnepélyes kiosztásnak is értelme van: az ág átvételével vértanúnak valljuk magunkat, s most már alkalmasak vagyunk arra, hogy a vértanúk Királyát szenvedésében kövessük. Ha a szentelt ágat szertartás után szobánkban kitűzzük, egész éven át emlékeztetni fog e "mártírrá-avatásra". Az ágak kiosztása alatt a kórus énekli, majd közösen megismételjük:

(Ha az idő engedi, a 117. zsoltár verseivel bővíthető:
1. Hálát adjatok az Úrnak, / mert jó * mert az ő irgalmassága örökké/való. ANT. (7-lá tónus)
2. A Kő, amelyet megvetettek az / építők * az lett most Szeglet/kővé. ANT.
3. Az Úrnak ! műve ez * és csodálatos a mi szemeink / előtt. ANT.
4. Tartsatok ünnepet lombos / ágakkal * föl, egészen a magas / oltárig. ANT.)

A diakónus felolvassa az Úr bevonulásáról szóló evangéliumot, a pap pedig így indítja a körmenetet: "Kövessük a Jézust ünneplő jeruzsálemi nép példáját és induljunk békességgel!" Nép: Krisztus nevében, amen. ­ A körmenet megindul, folytatva a Körmeneti éneket. A 6-7. versben idézett próféta szava: "Örvendj, Sion lánya, ujjongjál, Jeruzsálem gyermeke, íme jön hozzád Királyod, az Igaz, az Üdvözítő, szegény ő, szamáron ül, a szamárnak csikóján." (Zakariás 9,9)

6. Így szólt Lélekkel ihletett - próféta ősi szózata: -"Sion leánya, vigadozz, - ujjongó szívvel várakozz!
7. Urad, királyod íme jő, - nézd, mily szerény, mily egyszerű, - szamáron ülve trónol Ő: - türelmes és kegyes király!"
8. A pálmafák friss ágait, - zöld fák levágott lombjait lengetve mennek mind elé, - s köszöntik az örök Királyt.

II. Stáció: Az ágak leterítése

Megjelenül szemünk előtt az evangélium: "mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra." - A körmenet a templom egy alkalmas pontján megáll; gyermekek lépnek elébe, ágakat terítenek a földre, s a pap kezébe veszi a keresztet, áthalad az ágak fölött. Közben a gyermekek éneklik, s mindnyájan megismételhetjük:

(Ha az idő engedi, a 46. zsoltár verseivel bővíthető)
A körmenet tovább vonul (Körmeneti ének dallama).

9. Ujjong körötte nagy tömeg, - s Lélekkel telve így kiált: - "Hozsanna néki, üdv legyen - Dávid Fiának szüntelen!"
10. Levetvén íme köntösük, - elé a földre fektetik, - mások, hogy díszes út legyen, - hintik virágok szirmait.

III. Stáció: A ruhák leterítése

Jelenné lesz ez is szemünk előtt: gyermekek díszes ruhát hoznak a körmenettel szemben, az antifónát éneklik, s miközben azt közösen megismételjük, leterítik az útra. A pap, ismét kereszttel kezében, áthalad rajta. A ruha-terítés éneke: "Pueri Hebraeorum vestimenta..."

(Ha az idő engedi, a 23. zsoltár verseivel bővíthető:
Az Úré a föld és benne / minden * a földkerekség, és mind, akik azon / laknak. Nyíljatok meg, kapuk, és táruljatok fel örök kapu/szárnyak * hadd menjen be a dicsőség / Királya. Ki ez a dicsőséges / Király? * a Seregek Ura, ő a dicsőség / Királya.)
A körmenet tovább halad. A Körmeneti ének 12. verse kibővíti a körmenet értelmét: az egész emberiség az örök cél, a mennyország felé tart, melynek kapuját a szent kereszt nyitotta meg. Megkezdődött és az utolsó napig folytatódik bevonulásunka mennybe. Így a földi körmenetből égi körmenet lesz.
11. Forrong a város nyugtalan, - mert hallja hírét jöttinek, - de méltón zengik énekét - seregben mind a gyermekek.
12. Ha majd Bíróként újra jő, - menjünk mi is az Úr elé, - az üdv pálmáját lengetvén - szívünkben zengjük énekét.

IV. Stáció: Hódolat Krisztus Király előtt

A körmenet csúcspontja az ünnepi himnusz eléneklése, a gyermekek hódolata. Jézus mondta a főpapok és írástudók méltatlankodására válaszul: "Nem olvastátok-e, hogy a kisdedek ajka által viszed végbe a dicséretet?!" A kórus kezdi, s mindnyájan megismételjük a refrént. Majd gyermekek lépnek egymás után a kereszt elé, s éneklik a verseket. A megismételt refrén alatt meghajolnak, majd átadják a helyüket a következő párnak vagy csoportnak. Sz.: Teodulf orleansi püspök himnusza; a Cantus Catholici fordítása és dallama alapján.

Hódolati ének: "Gloria laus et honor".

Ha nagykörmenet volt, a pap zárókönyörgést mond:
Segíts meg minket a most következő napokban, üdvözítő Istenünk, s úgy vezess végig rajtuk, hogy húsvéti jótéteményeidet, melyekkel minket kegyesen megújítottál, majd örvendezve idézhesse fel ünneplésünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen.
A szentmise Introitusa (ad lib.) a szenvedés kezdetét jelzi: Mi pedig dicsekedjünk.

 

Olvasmányközi ének
A Fil 2,8-9 verset idéző ének a passió lényegét foglalja össze.
 

Válaszos zsoltár (RESPONZÓRIUM):

N: Krisztus engedelmes volt...


Olvasmányközi énekek:

 
A/ 72. zsolt. 24,1-3. Az előbbi olvasmányközi ének helyén a régi esztergomi hagyomány szerint vehető ez a tétel. A szenvedő Igaz egyik legnagyobb kísértése: hát elhagyott az Isten? nem a bűnösöket igazolja-e az ő sorsuk, miközben én szenvedek? nem Heródesnek, Kaifásnak, Pilátusnak, Júdásnak van igaza? - B/ 21. zsolt. A Traktus zsoltára a passiót vezeti be. E szavakat maga Krisztus imádkozta a keresztfán. Egyesüljön most az Egyház is szenvedő Fejének imádságával.
   
Válaszos zsoltár (RESPONZÓRIUM):

V/1. Mily jó Izrael Istene + az egyenes szívűekhez * az én lábaim mégis csaknem megtán/torodtak. N: TE TARTOTTAD... V/2. ! Mert megbotránkoztam a bűnösök miatt * látván a bűnösök bé/kességét. N: TE TARTOTTAD...

 

Nagyheti zsoltár (TRAKTUS):
21. zs.: Istenem, Istenem, miért hagytál el / engem? * miért vagy messze kiáltásom/szavától? 2. Én Istenem, napestig kiáltok és meg nem / hallgatsz? * és éjjel, és nem figyelsz / reám? 3. Én pedig féreg vagyok már, nem is / ember * az emberek gyalázata és a nép megve/tettje. 4. Átlyuggatták a kezemet és / lábamat * és megszámlálták minden / csontomat. 5. Csak néznek és szemlélnek / engem * elosztották maguk között ruháimat és köntösömre sorsot / vetettek. 6. De te, Uram, ne légy messze / tőlem * én Erősségem, az én védelmemre / siess! 7. És én hirdetem testvéreimnek a te / nevedet * az egyháznak közepette dicsérlek / téged. 8. És hirdettetik az Úr a jövendő nemzedéknek + a népnek, mely egykor / születik * melyet majdan az / Úr teremt!
Evangélium helyett ma A-évben a Máté-, B- és C- évben a Márk- ill. Lukács-passió áll. Ha a passiót énekeljük, bármelyik évben választhatjuk a hagyományos Máté-passiót.
Communio: Ez az én testem, vagy: A Kenyér, amelyet én adok.

Forrás: Éneklő Egyház